Gisbod újabb remekművel lepett meg minket, ezúttal Albert Ball utolsó légiharcát és halálát filmesítette meg a Rise of Flight felhasználásával. Albert Ball 1896. augusztus 14-én született a brit Nottingham városában. A családi ház mögötti bódéban fiatalként gyakran bütykölt motorokat és elektromos szerkezeteket, jól ismerte és kezelte a fegyvereket, sok gyakorlásnak és kiváló látásának köszönhetően remek céllövő lett. Az első világháború kitörésekor belépett a brit hadsereg 7. "Robin Hood" zászlóaljához, ahol képességeinek köszönhetően gyorsan előléptették. Újonckiképzőként elégedetlen volt beosztásával, hogy hamarabb harcolni mehessen, áthelyeztette magát egy Észak midlandi kerékpáros egységhez, de legnagyobb sajnálatára továbbra is az anyaországban maradt. Ball úgy döntött, hogy Hendonban magán repülőórákat vesz, ahol 1915 júniusától kiképzésen vesz részt. A legjobb esetben is átlagos pilótának tartott Ball 1915. október 15-én megszerzi az 1898. számú pilótaigazolványt, amivel rögtön áthelyezését kéri a Királyi Repülőcsapatokhoz (RFC). Október 23-án a Norwich melletti Mousehold Heath repülőtérre, az RFC 9. tartalék repülőalakulatához kerül. December első hetében már önállóan repüli a Maurice Farman MF.7 Longhorn típust. Mivel előző éjjel szolgálatban volt, fáradtsága miatt durván teszi le a gépet. Oktatója gúnyos megjegyzéseire elveszti józanságát, mérgelődve közli vele, hogy eddig mindössze 15 percet repült a típussal és hogyha ő a legjobb oktató, akkor máris kéri áthelyezését a régi alakulatához.

A Rise of Flight segíségével készült remekmű ismét Gisbod munkáját dicséri. A nagy ászok vutolsó repülését bemutató sorozat harmadik részében az angolok ászának, Edward "Mick" Mannock utolsó légiharcát mutatja be, aki 1887. május 25-én valószínűleg az írországi Ballincollig-ban született. 1917. februárjában kezdte meg repülőkiképzését az akkor már lassan elavultnak számító tolólégcsavaros Airco DH.2 típuson. Az első egyedülrepülése majdnem az utolsó is lett, gépe 300 méteren dugóhúzóba esett, de ügyességének és szerencséjének köszönhetően ki tudott jönni belőle. Első légigyőzelmét 1917. május 7-én, egy megfigyelőballon lelövésével szerezte meg. Képességeit és repülőtudását folyamatosan fejlesztette, hogy a légiharcban minél közelebb kerülhessen ellensége gépéhez. Repülőtudásának és vezetői képességeinek köszönhetően 1917. októberében századossá léptették elő. Év végére századát átfegyverezték az új S.E.5a típusra, 1918. januárjában, 23 légigyőzelemmel tért haza. Egy hónappal később kinevezték az újonnan létrehozott 74. repülőszázad parancsnokának, a századot már márciusban áthelyezték Franciaországba. Légigyőzelmei számát folyamatosan növelte, de soha nem volt önző, legtöbbször a fiatal pilótáknak segített győzelmeket szerezni.