Oktatója megenyhül, Ball újabb lehetőséget kap a bizonyításra, aki öt egymást követő repülést követően simán teszi le gépét. Kiképzését 1916. január 26-án fejezi be, 3 nappal később pedig végleg áthelyezik az RFC kötelékébe. Február 18-án csatlakozik a Franciaorszában, Marieux-ban állomásozó 9. RFC századhoz, ahol a tolólégcsavaros Royal Aircraft Factory F.E.2c-vel felderítő bevetéseken vesz részt. Időnként repül a század Bristol Scout gépével is, nagyon tetszik neki az együléses gép szabadsága és függetlensége. Első légiharcát mégis az F.E.2c-vel vívja meg, S.A. Villiers hadnaggyal a megfigyelő (első) ülésben gépével megtámad egy német kétüléses felderítőt. A Lewis géppuskával Villiers másfél tárat ereszt a német gépbe, az viszonozza a támadást, majd eltávolodnak egymástól.

Repülőkarrierjére leginkább a "magányos farkas" viselkedés a jellemző, mivel áldozatát szerette annyira megközelíteni, hogy a hátulról-alulról a Lewis géppuskájával a Foster féle csúszósínen felfelé tüzelve támadhasson. 1916. május 7-én áthelyezték az F.E.2b és Nieuport 11 típusokkal repülő 11. századhoz. Szállását az egyik közeli faluban jelölték ki, de mivel elégedetlen volt a higiéniai körülményekkel, inkább a reptéren felállított sátorban aludt, közel gépéhez. Ball legalább annyira magányos farkas volt a földön, mint a levegőben, társaitól is jobban szeretett távol lenni, a szolgálatmentesség idején gyakran gondozta saját kertjét, hegedűjén gyakorolva múlatta az időt. Szakértelmének köszönhetően legtöbbször gépét is ő maga tartotta karban, ezért gyakran ápolatlan és rendezetlen volt. Magatartása odáig fajult, hogy gyakran repült védősapka és pilótaszemüveg nélkül.



Első légigyőzelmét 1916. május 16-án, az 5312. oldalszámú Bristol Scout gépével repülve, egy Albatros C lelövésével szerezte meg. További légigyőzelmeket szerzett az 5173 számú Nieuport gépével, június 25-én pedig foszforos gyújtóbombával semmisített meg egy megfigyelőballont. Július 16-án parancsnoka pihenésre rendelte, de a repüléstől távolmaradás helyett a 8. századnál Royal Aircraft Factory B.E.2-vel repült július 17-től augusztus 14-ig. Július 28-án egy nem szokványos bevetésen az ellenséges vonalakon túlra repült egy francia kémmel. Három német vadászt és a légvédelmet kikerülve egy elhagyatott réten sikeresen leszállt, hogy a kém végül megtagadja a gép elhagyását. Ball 18. születésnapján ideiglenesen századossá nevezték ki, augusztus 22-én pedig három további lelövéssel, 11-re növelte légigyőzelmei számát. Azon a napon 14 némettel vívott légiharcban, gépének üzemanyag-tartálya találatot kapott. Komoly erőfeszítésébe került sérült gépével a 24 km-re levő saját vonalak elérése.

Szeptember 15-én egy gépet kora hajnalban, egy másikat pedig estébe forduló időpontban lőtt le, két különböző Nieuport gépen repülve. A második bevetésen gépének külső szárnymerevítőire nyolc elektromos indítású Le Prieur rakétát rögzített. A megfigyelőballonoknak szánt rakétákat azonban az időközben észrevett német Roland C.II kötelékbe lőtte, a megzavart és meglepődött gépek pilótái közül az egyiket géppuskákkal lelőtte. Ezután új gépet kapott, az egyéni igényei szerint felszerelt Nieuport 17 faroknehézre volt állítva és a folyamatosan magánál tartott automata M1911 Colt számára külön pisztolytáska volt a fülkében. Szeptember végére 31-re növelte légigyőzelmei számát.

1916. szeptember 26-án repülő érdemrenddel tüntették ki, a családi körben eltöltött pihenésre és nyugalomra vágyott. Ehelyett a hazai sajtó képviselői családjának ajtajában várta, hiszen nemzeti hősnek, félelmet nem ismerő pilótának tartották. Egy interjúban elmondta, hogy légiharcban hatszor lőtték le. A frontra visszatérés helyett a 34. kiképző századhoz került, újonc pilótákat oktatott. Március 18-án ismerkedett meg a 18 éves Flora Young-al, aki április 5-én a menyasszonya lett. Távol a harcoktól Ball tétlenül érezte magát, hamarosan sikerült elérnie, hogy újra a frontra vezényeljék. Megkapta az 56. RFC század parancsnoki tisztét, akik elsőként kapták meg az új Royal Factory S.E.5 típust. Ball gyengének találta a gépet, ezért engedélyezték számára, hogy a B1522 számú Nieuport 17-et repülje. Az 56. század 1917. április 7-én került ki a frontra. A frissen kidobozolt A4850 számú S.E.5-öt Ball alaposan átalakította. Hogy nagyobb sebességet érhessen el, a pilótafülke "üvegházának" (szélvédő) magasságát csökkentette és kiszerelte a Vickers géppuskát is. Gépét távolról is könnyű volt felismerni, hiszen egy általa lelőtt német L.V.G. vörös légcsavarkúpjával nehezen volt összetéveszthető mással. Szigorú parancsban tiltották meg neki az ellenséges vonalak átlépését, 1917. április 23-án mégis öt különböző légiharcban vett részt. Kedvenc pozíciójából, hátulról-alulról támadva hasba lőtt egy Albatros gépet, amely dugóhúzóba esve zuhant le. Ball egészen addig lőtte, amig be ne csapódott. Újra felemelkedett 5000 lábra, egy kétüléses Albatros mögött bukkant fel, de túllőtt rajta. A német lövész azonban résen volt, 15 lövéses sorozata megrongálta Ball gépét, aki kénytelen volt sérült gépével hazatérni. Elégedetlenül ült át S.E.5 gépébe, amivel a nap harmadik bevetésén mielőtt elakadtak volna a fegyverei, mindössze 5 lövést tudott csak leadni. Újra le kellett szálnia, hogy géppuskáit akadálymentesítsék. Felszállás után öt Albatros nyakába esett, az egyik lángolva zuhant le. A nap ötödik légiharcában egy kétüléses Albatrost lőtt le, amely sikeres kényszerleszállást hajtott végre, bár a német lövész életét vesztette.

Három nappal később, április 26-án újabb kettős légigyőzelmet szerzett A4850 számú S.E.5 gépén repülve, 28-án pedig még egyet, összes lelövéseinek száma így 36-ra emelkedett. Az utolsó napon S.E.5 gépe már annyi találatot kapott, hogy szétszedve javításra küldték. Az elakadó fegyverek dacára Ball következő hónapja diadalmasan telt. Új A8898 számú S.E.5 gépével egy Albatrost lelőtt, egy másikat pedig elkergetett. A következő napon egy másik S.E.5-ön (A4855) harcolva két további légigyözelmet ért el. Május 4-én a A8898 számú S.E.5-el lelőtt egy Albatros D.III-at, majd egy nappal később két újabbat. Utolsó trófeája majdnem belerohant gépébe, a szemből tüzet nyitó Albatros miatt -súlyosan sérült gépével- Ball nagyon feszült idegállapotban repült haza. Amíg a század fegyvermesterei és gépészei próbálták rendbehozni a A8898 géppuskáinak szinkronizáló szerkezetét, Ball újra Nieuport gépével repült. Ezzel újabb lelövést ért el, a május 6-án lezajlott légiharcban egy Albatros D.III-at lőtt le, 44-re növelve légigyőzelmei számát.

Utolsó bevetésére 1917. május 7-e kora estéjén Douai közelében szállt fel, a Ball vezette 56. század S.E.5 gépeivel repülve ütköztek meg a német Jasta 11 vadászpilótáival. A romló látási viszonyok miatt a kötelék szétesett, a harcban résztvevő Cecil Arthur Lewis később azt mondta, hogy Ball gépét egy vörös Albatros mögött látta, amit Lothar von Richthofen (Manfred von Richthofen öccse) repült. Átlyukasztott üzemanyagtartállyal, Lothar nem sokkal ezután sikeresen leszállt Annoeullin közelében. Ball társa, Cyrill Crowe is megfigyelte Ball gépének eltűnését a sötét viharfelhőkben, Hailer német pilóta pedig a földről látta, ahogy Ball gépe 60 méter magasan, álló légcsavarral, háton esik ki a felhőkből. A korai S.E.5 motorja nem volt alkalmas hátonrepülésre, azonnal leállt. Hailer és három társa azonnal a lezuhant géphez rohant, de találatot nem figyeltek meg rajta. Ball lelövését Lothar von Richtofen kapta meg, aki egy háromfedelő Sopwith Triplane lelövését jelentette. Azonban valószínűbb az, hogy a német propaganda-gépezet adta Lotharnak a légigyőzelmet. Ballt valószínűleg nem lelőtték, hanem a felhőben repülve veszítette el irányérzékét, gépét hátára fordítva annak motorja leállt, a kis magasság pedig már nem tette lehetővé a korrekciót. Gépéből egy fiatal francia lány húzta ki a még élő Albert Ballt, aki pillanatokkal később veszítette életét. Egy német orvos később törött gerincet, összetört bordákat és más egyéb sérüléseket állapított meg. A németek egy a szövetséges vonalakon túl ledobott üzenetben tudatták Ball halálát, akit teljes katonai tiszteletadással, fakoporsóban temettek el. Mindössze 20 évet élt. Halálakor a britek vezető ásza és Manfred von Richthofen mögött a második legeredményesebb világháborús vadászpilóta volt. A háború végéig, Edward Mannock (61 légigyőzelem), James McCudden (57) és George McElroy (47) mögött 44 légigyőzelmével összesítésben csak a 4. helyre szorult vissza.

• 
• 
• 
• 
•  

Forrás:

• sg.hu Rise of Flight fórum (thx Papa)

Bibliográfia:

• en.wikipedia.org