A neoqb továbbra is serényen dolgozik a Rise of Flight kibővítésén, a mostani képeken a nemrég bejelentett új karrier módot demonstrálják.

Folyamatosan szépül a Digital Aviation által készített Bombardier CRJ700 pilótafülkéje. Az első képen a kb. 1 héttel ezelőtti képpel összehasonlítva is szembetűnő a változás.

A fejlesztés korai szakaszában készült képekkel mutatta be a Carenado a Rockwell Commander 114 FSX addonját. A négy üléses, alsószárnyas, behúzható futóműves gépet a North American Rockwell tervezte és gyártotta. Első repülését 1970-ben hajtotta végre, gyártását 1972-ben kezdték meg. A Commander 112 prototípusa még a 200 lóerős Lycoming O-360 motorral volt felszerelve, a számos átalakítás és megnövelt üzemanyagtartály, továbbá az erősebb, 260 lóerős Lycoming IO-540-T4A5D motorral készült változatot Commander 114 típusjellel gyártották, összesen 460 példány készült belőle.

Már készül és jól halad a Carenado legújabb FSX fejlesztése, a Beechcraft V35B Bonanza. A második világháború után két teljesen fém építésű típus bukkant fel, a Cessna 195 és a Model 25 Bonanza, amelyek különböző módon és formában próbáltak betörni a prémium kategóriás civil típusok közé. Miközben a farokkerekes, rögzített futóművű, csillagmotoros, felsőszárnyas Cessna 195 alig volt más, mint a háború előtti típusok, a Ralph Harmon tervező által vezetett csapat egy olyan gépet hozott létre, amely sokkai inkább hasonlított a háború alatt kifejlesztett áramvonalas, soros motoros vadászrepülőgépekre. A Bonanza első példánya 1945 december 22-én hajtotta végre első repülését, sorozatgyártását 1947-ben kezdték meg, ami több mint 17000 példány után még napjainkban is végez a Hawker Beechcraft. A teljesen fém építésű, alsószárnyas, V vezérsíkokkal rendelkező típus nagyon gyors és sok fa építésű, vászonborítású kortársával szemben könnyebb. A V vezérsíkú Bonanza gyártását 1982-ben szüntették be, de több mint 6000 példánya máig repülőüzemben van. A fejlesztett fedélzeti és trimm rendszerekkel szerelt V35B Bonanzát 1970-1982 között gyártották, amely opcionálisan felszerelhető volt a Continental TSIO-520-D motorral. 873 példány készült belőle.

A Rise of Flight segíségével készült remekmű ismét Gisbod munkáját dicséri. A nagy ászok vutolsó repülését bemutató sorozat harmadik részében az angolok ászának, Edward "Mick" Mannock utolsó légiharcát mutatja be, aki 1887. május 25-én valószínűleg az írországi Ballincollig-ban született. 1917. februárjában kezdte meg repülőkiképzését az akkor már lassan elavultnak számító tolólégcsavaros Airco DH.2 típuson. Az első egyedülrepülése majdnem az utolsó is lett, gépe 300 méteren dugóhúzóba esett, de ügyességének és szerencséjének köszönhetően ki tudott jönni belőle. Első légigyőzelmét 1917. május 7-én, egy megfigyelőballon lelövésével szerezte meg. Képességeit és repülőtudását folyamatosan fejlesztette, hogy a légiharcban minél közelebb kerülhessen ellensége gépéhez. Repülőtudásának és vezetői képességeinek köszönhetően 1917. októberében századossá léptették elő. Év végére századát átfegyverezték az új S.E.5a típusra, 1918. januárjában, 23 légigyőzelemmel tért haza. Egy hónappal később kinevezték az újonnan létrehozott 74. repülőszázad parancsnokának, a századot már márciusban áthelyezték Franciaországba. Légigyőzelmei számát folyamatosan növelte, de soha nem volt önző, legtöbbször a fiatal pilótáknak segített győzelmeket szerezni.