Az első települések az időszámítás előtti 5. században jelentek meg. A Burbaja és Sveltaya völgyek Skyth nomád törzsek általi benépesítése után belőlük lettek a Takmyr és Karzeg nemzetek. A modern Chernarus központját a Burnaya folyó delta vidéke alkotja, melyet a Zagore régióból leválasztva hoztak létre, mely utóbbi közvetlenül moszkvai irányítás alatt van. A helyi szláv népcsoport állandó harcban áll a délnyugatról érkező betolakodókkal, tradícionálisan Oroszországhoz tartoznak, de megtartották függetlenségüket. A 12. században hercegségi irányítás alatt volt, melyet Tarak Kozub egyesített a 13. században. A Kozub dinasztia egészen 1631-ig uralkodott, akkor csatlakozott Chernarus az Orosz birodalomhoz. Az 1917-es forradalom után Chernarus autonóm szövetségi köztársaság lett, a függetlenségét végül a Szovjetúnió 1991-es összeomlása után nyerte vissza.

A terület jellemzői:

• 225 km² valós adatokon alapuló terület
• 1 millió 3D objektum
• 350km úthálózat
• 50 város és falu
• 2 duzzasztógát és több kisebb tó
• bizonyos hegycsúcsok 700 m fölé is nyúlnak
• majdnem 100 km² erdő
• a lakott területek gyárak és kikötők is vannak
• katonai objektumok nagy repülőtérrel
• irány és távolság jelző táblák az úthálózaton
• civil lakosság és vadvilág

• 
• 
• 
• 
• 
• 
•  

Forrás:

• ArmA 2